Sötét volt este meg tél farsangramentünk hozzájuk hazafelé hátul aludtak minem még jó hogy nem ővezetett talán cukros műkávét isivott közben hogy nelegyen baj megfogta a kezem miutánváltott a kanyarban énnagyon örültem ennek decsak egy fáradt mosolyratellett nagyon jóltudtam…

És éjjel beszálltunk a buszba anyával éselmentünk a cuccaimért őlent megvárt a kocsiban persze fönnmég elszívtam egy szálat deneki letagadtam elakartam kapcsolni a rádiót deszólt hogy ez a kilencedik szimfónia éshagytam hogy szóljon a komoly muzsika énekeltünkhazafelé végig…

Szerettem ahogy apa régi kisbuszbanarról magyaráz hogy hányszorlehetne körbeautózni a Földet annyikilométer alatt amennyit a kilométeróramutat folyton pörögtek a koszosfeketefehér számok éljen a mechanika az új verdában okos kijelző van 

Nincs egyéb hátra, mint a fagylaltoskanál-technika