Vidám mosolygós
porcelándalmata a szívem
vigyázzban őrzi a
neobarokk ülőbútort de
sosem ugat ha
lemorzsázod a kamu
perzsaszőnyeget fénylik
mint égen a csillag
belül meg
ott az a nagy üreg
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.