És éjjel beszálltunk a buszba anyával és
elmentünk a cuccaimért ő
lent megvárt a kocsiban persze fönn
még elszívtam egy szálat de
neki letagadtam el
akartam kapcsolni a rádiót de
szólt hogy ez a kilencedik szimfónia és
hagytam hogy szóljon a komoly muzsika énekeltünk
hazafelé végig hangosan magyarul benn
maradtunk a buszban amíg vége nem lett pedig
már rég ott álltunk a ház előtt ő
sírt én csak akartam aztán
megköszönte hogy
ott voltam vele
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.