Fárasztanak a
jó versek.
Csupa okos hasonlat.
Jó rím a semmire.
Önreflexió tükörből.
De miért néznek hülyének?

Mintha háromazegyben
kávéban lennék a tejpor
úgy tartasz
adottnak
a cukrot és a kávét
is viszem azonnal haza

A szememen keresztül
esik ki az agyam a
hamufoltos asztalra
kávéskanállal merem
vissza a helyére a
valóságot végre
én is porcicákkal álmodom

Mutasd csak hol
folyik a Duna az ablakod
alatt? Szép de
sok a turista.

Találkoztam reggel
a házilegyemmel.
A körtén üldögélt,
a lábait dörzsölgette.
Nem kért kávét,
egyedül ittam.
Nem szóltunk
egymáshoz, és
a körtét is
itthagyta, amikor
elrepült.

Nagyon sok olyan
nappal és este volt
amikor azt vártam hogy
meglátszik majd az
arcán ilyen
érzelemszerű
aztán egyszer
nem vártam már
mert minek
várni a fröccsre érdemes
képes volt akkor
mosolyogni én meg nem
nem nem nem
éreztem semmit.
én fizettem a sörét inkább

rástencilezném
azt az estét
egy körúti házra
lássa minden
reggel helyettem
is dolgozni induló
ember hogy én
helyettük is

De uram, uram
csak még egyszer
nézze meg
finom bőr ez
fogja csak meg
olcsón számítom
pár fröccs
persze hogy folyóborból
ilyen minőséget ennyiér'
nem kap máshol
mi az hogy
nincs rá szüksége
elviszi és nem érti
hogy tudott eddig
enélkül élni

a garázsban végzem a többi között

ki is bonthatsz
mint nejlonos
táposcsirkét szokás
nem tudod mit
gondolj majd
ha tényleg csak
szavak vannak
idebenn hogy
lesz így belőlem egytálétel

Budapest, te
a Duna közepéről
sem vagy
szimmetrikus

a párnahuzat susog
kicsit még de
mire elalszom abbahagyja
és nem fogom azt
álmodni te

fekete vagy
fehér billentyű
nekem egyre
megy hang

Itt ülök egy órája
verset még nem írtam
de néztem a sarkot
miért nincs benne pók
emeltem a poharam
miért nincs benne bor
néztem a cigim
miért nem ég
szétszedtem minden körmöm
hátha van benne más nem csak köröm
nincs
és még verset sem írtam

Megengedtelek magamnak
mint egy kád forró vizet szokás
hogy lettem mégis én a koszosabb

Ki kellett sikálnom a mosdót
esett rá ragadós cseppenként
a kezedről a maszatom

Asszem megfogtad a kezem
vagy nem fogtad meg?
csak gondoltam?
csak reméltem?
csak jó lett volna?
csak féltem tőle hogy megfogod?
Á legyintek
kézfogás
meztelenül ébredtem

Megyek haza
van nálam
bor meg
mandarin megyek
haza vidáman

jan. 1.
úgyis át foglak
aludni keményen
és horkolva
dühből

és a kedvesség is elég távol áll néha tőlem, kivéve akkor, ha meggyőznek egy röviddel, hogy inkább mégiscsak legyek az, de most akkor egy kicsit erőt veszek magamon.

KÖSZ, hogy idén is itattatok/ittatok/olvastatok/felvettétek a telefont, ha inni akartatok menni.

Persze igazából leszarom, hogy hányan, meg kik olvasnak, de ezt csak nagy nyilvánosság előtt szoktam hazudni.

Na szakadjatok bele a jövő évbe sem.

volt megint
365 napom hogy
ne a jól kivágott
kapucnis pulcsi
legyen a kedvenc
ruhadarabom
a szürke
talán majd
jövőre

Belebegek én
a nyitott ablakon
mint a tegnapi köd
rá ne fagyjak a
zárra soha többet
nem csuksz majd ki

már elraktam
a búzavirágos
készletet év
végére jó
lesz az
ipari fehér
csorba tányér
nem lehet
minden nap
ünnep

húsz deka vagy
két evőkanál akár
késhegyni
meg egy tál
ki kavar kivel
hol a merőkanál
nyújtom a dolgot
de nem telik a tál