cigarettacsikk a lelkem óel se kell nyomni elalszik az magától haa meg nem ivottborba dobod 

jaj eső csöpög akávémba bár ennyi erővel afröccsömbe is tehetné mostmégis hálás a gyomrom hogyinni csak délutántól fogok jajde jó az eső elviszi a tegnapi nyomokat térdenállva könyörögtem a nearra menjünkért hányniviszont nem volt érkezésem jajitt mindegy mindegy mégte…

Imádnád ezt a kocsmát pontolyan mint a kapcsolatunk voltbefogad elringat mint az anyaöl demindig tájidegen maradsz aműbőr székek pedáns sorai közötthiába szokja a szemed a harmincévesneont a kávé két cukor tejszín háromszögnem takar eléggé hanem iszol mellé rövidet az…

Ne hazudjatok már többet semmisem változik a lányok mégmindig a szájukba veszik a fiúk farkát de mindig lesz aki nem nyeli

kár hogy nem lehet a hullámvasútfelénél kiszállni biztosezért hánynak rajta annyian

én már piros autótólbordó kapucnitólszürke biciklitőlfekete zongorátólúj próbateremtőldivatos szórakozóhelytőltömött pulttólfehér könyvtőlkoszos szobátólszar kollégiumtóla következőnek, remélem, tankja lesz, attól még nem féltem 

tizenhat éves ártatlanságba csomagoltnőstényhatalmasra mereszthető melegbarna ámgyilkolásra termett szemekkelaki bár jól titkolja perceken keresztülsűrűn káromkodik vedel és füstöl mint a gyárkéménymegbízhatatlanpontatlankomolytalanszélsőségeskeresiezt elviselni képes…

Nagyapám mondta mindig állítólag aminincs az nem tud elromlani deNagyapa nem is ismertelek viszontfigyelj már aminincs az nemlehet jó mert nincs