reggel hogy mindig
elkéstünk a normafáról mások már
ott voltak a melegítésre sosem
értünk oda szidás persze
nem járt hazafelé
bóbiskoltunk a
kocsiban és a térdünket
vakartuk mert
megizzadt és viszketett otthon
az ebéd a nappalit
motorhang csíkozta apa
a kanapén aludt sosem
mondta hogy nem
érdekli a formaegy de
tudtuk hogy így van

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.