Nyár volt, biztos, mert foci vébé is volt meg tesó is, aki évközben nem úgy és nem azt, amit nyáron, rajtam rövid szoknya, gumipapucs, ha leültem, összeizzadt a combom, ha meg nem tettem keresztbe a lábam, akkor be lehetett oda látni, ahova nem mindenkinek szabad, bár van olyan, aki szerint már mindenki benézett oda, nem az a szűz terep igazából, de a szemérem mégiscsak szemérem, úgyhogy összeizzadt a combom, és csíkokat vágott bele a fémszék lapja, pont volt nálam pénz, pont volt a tesónál is pénz, bár csak kevés pálinkát akartunk inni, aztán sok lett belőle, a labdát sem láttam, amikor pingpongoztunk, valaki elvert egy utcatáblával, pedig nálam rendes ütő volt, megcsúsztam a papucsban, mert a talpam is izzadt, talán zavarban voltam, mittoménmár, tesó kérdezte, alhat-e nálunk, mondtuk igen, a galérián, a mi matracunk mellett a földön, épp kihűlőfélben volt az a közös matrac, meg úgyis berántott minket a pálinka, akkor elkezdett keményen vedelni, mert nem kellett buszoznia hazáig, én meg kísértem, hogy biztonságos legyen a részegség felé vezető kacskaringós útja, de ő nyert, ő ért oda előbb, de sokat nevettünk, rég volt már előtte olyan jó, hogy ő is meg én is és épp nem utáljuk egymást,

aztán elindultunk haza, nem volt messze csak annak tűnt, fogtam, hogy meg ne boruljon, azt mondta erre, ne fogjál, neee fogjááál mer megyek, és tényleg jött és azonnal elaludt, ahogy vízszintesbe került.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.