A nyár az mindig sűrű, mert senki sem csinál semmit, és kétszer annyiszor találkozunk, mint általában, de van olyan is, akivel csak nyáron -

És akkor szépen begyűjtük az egész évre valót, a kiholmit és a dejóvoltamikort -
Elmegyünk borhétre, végre, tömött üres asztalok sora, nincs pénze senkinek a jó borra, de mi leülünk azért, iszunk egyet-kettőt, én becsípek hamar, haza kell vinnie -
Csak belógunk abba a zártkörű buliba, de nincs semmi iható, a születésnapos meg egy kövér, hangos állat, otthagyjuk az egészet, de ha már belógtunk, a strandon, a parton megyünk végig a kikötőig -
Talál még egy kis bort, nekem már nem kéne, de nem tudok ellenállni -
Felmászunk a hajóra, ami most az övé, cigizünk, a vízbe szórjuk a hamut, de a csikket nem, a Balatont tiszteljük, hülye szokás, de ott töltjük minden nyarunk -
Félig elalszom az ölében, arra ébredek, amikor azt mondja, hogy milyen más, ha te ölelsz meg, erre kinyitom a szemem, és remeg a gyomrom, hogy most vagy nyálas, vagy hülye -
Elütöm a dolgot valamivel, megkérdezem, tud-e keringőzni, hát nem, erre megtanítom a taton, majdnem beleesek a vízbe, de addigra belejön -
Szeretnék hazamenni a mi hajónkra, nem kéne maradnom, de kéri, úgyhogy maradok -
Bízom benne -
Fél óra múlva rájövök, hogy hiba volt, azóta nem beszélünk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.