Iszom, írok, néha a kettőt egyszerre
az emberek ismacskák csaknem elégőszinték ehhez
Ha a nubukbőrkönyökfolt ottvan ahol a könyök - az harmónia
Inkább sárga szürke halványkékmint fehérpixeles csipkemintán keresztülolcsónaktűnik a hétvégi mosoly
Nem az a bajhogy nem megyhanem a múltidőmegkövesedettrágódarabkái a betonon
A Duna a szépségrőlmotyogott a fülembetalán megtudtam volnami a szituha az a gyereknem hugyozik bele a partról