Virágos miniruháthord a nyár megnyaljaa szája szélét mielőttsziát mond finom szagavan a hajának ahogyellebeg a bolt előtt de nemveszi észre hogy kilógalul a két nagyszőrös heréje
Állt a levegő mint abetonkocka percekalatt tűnt el a fröccsaz ő kezéből mega sör aztán valaholén is elpárologtamazt már szerintem amelegtől nem látta
Bár tudnám miért remegnekolyan bizonytalanul a távoli fények és miértvakítanak a közeliekfigyelni kellett volnafizikaórán nem nyavalyogni