mennyi poharatláttam márpattogni

Amint felállok kitörlöm amagam alá izzadt szerencsémeta műbőrröl nehogy másbeleüljön pedig fogalmamsincs hova megy ez a vonat

Megyek már csakvárok még egykicsit

Talán tettetem néha hogy nem deazért élvezem más asztalánálgyűlnek a haverok az enyémencsak a poharak

Hol a határ a kéremés a köszönöm ategnap és a holnapanyám és apám asarok és az utcaközöttmiért nem találom sohaa közepét

Zsófi naponaz én hajam isgöndör és asarok is gömbölyű

Én nem tudom mi azigazán szép de hakét ember egymásramosolyog az annak tűnik

25még nem sokmár nem kevésmég 25az mondjuk úgyépp elég