Olyan volt határozottanmint rajzórán a hiányzókrumplinyomda mindenkicsomagolt csak én nem teis hoztad a játékaidat denekem nem volt mivelbáboznom

törött seprű kotorjaarrébb a megunt szavakat morzsáthagy ropog a talpamalatt hazugság

Mindenki egyformánizgalmas de máshogyunalmas

Szép volt az nagyon budipapírbacsomagolt zsolnai vázának kétkartondoboz mögé rejtve mostszedjem elő és rakjam vissza a polcra rendben még szerencse hogymár felnőttünk kicsit és nem fogunkfrizbizni lelkem bugyrának csiricsárénappalijában

Süt méga nap defelhősödikvedd a kabátod

Azt hittem elég ha egyolyan van de nem mindlegyen olyan

Nem attól félek hogyleesek hanem hogy nemhalok meg ha földet érek

A holnap akkor kezdődik amikormásik ruhát veszek bár lennékinkább mindig meztelen