Pilótaszemüvegben lépettmellém az április a kínaibanvette ahogy én szoktam anapsütés majd' letépte róla akamufoncsort eltartott ujjalitta a kisdobozos kólát feketefoggal mosolygott rám megkérdezte mizu de nem hagytamhogy felszedjen én a májustvárom
Másnapos volt a reggel forróbüdös és két tojásból a gombásrántotta füredi látképet reggeliztünkvolna hozzá ha nem zavar be a padon ülő bácsi túl rövid nadrágja delegalább láttuk az élet súlya tényleglefele húz
Milyen megható közösörömbe ragaszt minket anyúlós bánat a pókhálóbaragadt légy sem adja megmagát könnyebbenebédnek