Annyi szarba léptem márhogy minden küszöbre odaragadok na most kéne valakiakibe beletörölhetem a lábam

Pesti lányok kocsmabűneit bárszentül hiszik nem fehéríti kia nappal hiába mossák le meginta világ ablakait hiába csatolják visszaa kínai szárnyaikat egy kis nyomotmindig hagynak maguk után amikora szemedre hánynak 

Jaj kedves elmész majd nemlátlak többé jaj kedves szívem annyirafog sajogni belémint mikor azt mondják bocsnincs több rosé 

ha látsz de kurvára nemtudod mi az akkor inkábbkérlek nem magyarázd elhaver mert amiről beszélszáltalában én vagyok és tudodmi az hát a pina 

A szart ne görgeds magadelőtt hagyd lemaradni mertszarból fiam nem várat kellépíteni elég az arra hogy újvirág nőjön belőle

elég volta mindenből a semmiből belőlem belőled belőlünka gyomorból abból ami benne vana cigarettafüstből az orrlyukon átszavakból betűkből kurvaanyjákbólkisstibi is unta nekem tán nem szabadhányni unni szemet hunyni már kiabálnisem akarni sírni sincs már hol minden…

Videókazettára veszlek majd nem merevlemezre rögzítelek abból nem lehetvéletlenül kihúzni a szalagot hogytönkremenjen