Tökre tudom irigyelnia zenekarokat mert ott nemegyedül kell kiverni hanemsegít benne pár másikperverz

nem akarok szerelmes lenninem akarok másba szerelmes lennimagamba akarok szerelmes lennija az vagyok

Anyám dobozokban csomagolvatartja a garázsban az életét nemdob ki semmit az elsőtől az utolsóelőtti lélegzetvételig itt van mindenrongy szemét és piszok az én dolgaimszanaszét hevernek a városban soklakásban hagytam már hamutpisit fogkefét és körömdarabot igazireality kirakós…

jó az akkor is ha izomból megybár lehet hogy ettőlbüdös

Én voltam a bakelit tea tű sajnos kikarcoltad a dallamot belőlem

visz egyre messzebb az élet mosthogy nem lakom otthonmár csak látogatóba megyek hazaolyan idegenek már a szabályokhogy a szobám sem nyújt előlükmenedéket