naptárból kitépett
ünnepnapok
Pont látom az ablakból
hova kötöttem a biciklit
minden legyen ennyire
jól érzékelhető
Kellemesen törik
meg a fény a
kávéba esett
muslicán legyen ő
ma a főszereplő
Foghíjas látomás, mint nagyanyám
vödörbe hányt protézise.
Minek pótolni a lyukat erre
a kis időre ugye.
élesen körvonalazható
szeplőim morzekódjának
buta is üzenete
itt is ott is ugyanaz
ez a pofon helye
Lábakkal összefont
karok végén zárt
marok
Nem értem a sörétes puskát
nem értem miért azzal lőtt
rám a minden
nem értem a sok lukat
magamon nem
értem mi az hogy még
élek
Belestünk a lepedő alá és
csorgó nyállal bámultunk a
semmibe fehér szövet volt nem
színes a ráncai alatt lassan gyűlt
a pokol
Egyetlen nyálbuborékodba
belefér egy nemzedéknyi
vacsoramaradék
választhatsz
sörrel öblíted vagy borral
Érdemes lenne
elgondolkodnod
azon hogy mire
nem emlékszel
Nem csinálok titkot
abból hogy problémáim
vannak ne csinálj problémát
abból hogy titkaim vannak
Görnyedten a
redőnynek
háttal
kétszer is
ráhamuztál a
cigimre
ja, nem, nem
nem a betűk fogytak
el vagy a szavak a
mondanivaló a nagy
igazságok nemes
penésze megette a
modern csomagolást
Almaharapásnyi idő
amíg megérik a
helyzet a
szüretre
Előszobákban lesz
koppanósan
cipőkből papucs
Olyan rég nem
néztem tükörbe kezdem
azt hinni egy félig
üres füzet vagyok
Elég lett volna
ha egy jól irányzott
hogy vaggyal
öntesz nyakon
...
táncom a semmi
Hold ül a láncon
tükör vagy ablak
ha magamat látom
...
Mindig van mit
leszappanozni
hiába zuhanyzom
minden nap
sötétben találj
bele a számba