Sajnos most nincsidőm órákat merengeniazon hogy nincs időm
mennyi betű mennyi szómégsem tudom mi a jó
nem szereted a spenótodde én tégedigen
Bekacsint a lichthofa régi jó ismerősa vécéablakonhagyom hogy vigyeamit akar
nem, van.nem. van?nem. van.a nincs
egy közepe vana füzetnek ahonnanmár az eleje a vége
frissenmosottruha-szagbangondolkodomhol a szennyes
Tegnap ittamma beteg vagyokholnap feltámadok
Nyomot hagysz a szívemenmint a síléc taplane tarts jobbra a fák közécsak a szűzhavas balra
Egy éjjel megérkezem majdsötét lámpás taxinhagyom, álld a cehhetde nevetek majd a sofőrrehogy köszimert a jattot én adom
Létezel oszt nem is vagy tulajdonképpenmegírom neked azéletem mert létezemoszt nem is vagyoktulajdonképpen
Nekem csak nem ízlettaz első kakaó.Azért nézem ki másszájából, ha jóízűenissza. Nem a kakaó kell,a jólesés.
Lelkem lufijaszisszen egy kicsithúzd kérlekszorosabbra a madzagotvagy játék helyetthasználhatsz holnapkotonnak
A meztelenbe vágyott és továbblehúzta rólam a takarótizzadt kalácsot fontunk a combokbólfehér lekvárral kenegettük a szeletekjóllaktunk mint más a toron szokottcsak nem volt mivelszétcsapatni a zsírt
Nem foglak naggyádróton ülő sasmadárráérben pezsgő vérrécímlapos hírrétenni haerre vársz